Általános tájékoztató

Kedves Szülők! Kedves Diákjaink!

Az alábbiakban tájékoztatót olvashatnak a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolai diákok által kötelezően teljesítendő 50 órás közösségi szolgálattal kapcsolatban.

Az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) által összeállított tájékoztató anyagból fontos információkra tehetnek szert az iskolai közösségi szolgálat jogszabályi hátteréről.

Kérem, figyelmesen olvassák végig a tájékoztatót!

Törvényi háttér, magyarázatok

Tartalom:

1. 1. Nemzeti köznevelési törvény

1. 2. Nemzeti alaptanterv

1. 3. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020

1. 4. Civil törvény

1. 5. Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény

1. 6. A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet

1. 1. Nemzeti köznevelési törvény

(Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből)

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szol-gáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (15.) bekezdés)

„A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. (Részletes indoklás 6.§-hoz)

„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének iga-zolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igé-nyű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” (6§ 4. bekezdés)

„Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” (54. Átmeneti és vegyes rendelkezések 97. § 2. bekezdés)

Következtetés:

A közösségi szolgálat beépül a köznevelés rendszerébe kötelező jelleggel.

1. 2. Nemzeti alaptanterv

(Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből)

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő ma-gatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek

„A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.”

Következtetés:

A legfőbb tartalmi szabályozó dokumentum is tartalmazza az önkéntesség, közösségi szolgálat fogalmakat. Az életvitel tantárgy lehetőséget teremt iskolai szinten az önkéntesség és közösségi szolgálat fogalmának megismertetésére 9-12. évfolyamos diákok számára.

1. 3. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020

(Részlet a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az ön-kéntesség meghatározása])

Részletek a kormányhatározatból

„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, szemé-lyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülön-bözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb ér-dekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes mun-kát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzá-járul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.

Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből követ-kezik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jöve-delemben mérhető – erősödéséhez.”

Következtetés:

A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma elkülönül egymástól a két fogalom azonos elemei ellenére. Mivel nem részhalmaza a közösségi szolgálat az önkéntességnek nem tartozik, a Köt. hatálya alá, céljait érdemes összehangolni a hazai önkéntességre vonatkozó nemzeti stratégia célrendszerével.

1. 4. Civil törvény

(Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevé-kenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik)

Részletek a törvényből

159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szerve-zet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szö-vegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet ese-tében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép.

Következtetés:

A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szerve-zetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. A nevezett módosulás civil szervezetek ezreinek munkájára lehet hatással, ráadásul jellemzően olyanokéra, melyek sok esetben alacsony költségvetésből gazdálkodnak, és nem rendelkeznek jelentős működési költséggel vagy fizetett alkalmazottakkal, azaz a munkájuk nagy részét önkéntesek bevonásával valósítják meg. A módosított paragrafus a civil szervezetek által régóta jelzett anomáliát oldja fel és nyújt lehetőséget a nem közhasznú szer-vezetek számára is a Köt. alá való bejelentkezésre. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámolni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat. A közösségi szolgálat megszervezése is ebbe a körbe tartozhat.

1. 5. Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény

(Megfontolandó részletek a 2005. évi LXXXVIII. törvényből)

Részletek a törvény 3. §-ából

3. § (1) Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a műkö-désével összefüggő tevékenysége körében;

e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcso-lódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a ma-gyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelke-ző, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) közoktatási intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meg-határozott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intéz-mény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

Következtetés:

A fogadó intézmény kiválasztásában szempont lehet, hogy rendelkezik-e már önkéntesek fo-gadásában tapasztalattal. Nagy előny a közösségi szolgálat kapcsán, ha ilyen tapasztalat van, ez pótolható képzéssel. A szemlélet megléte nélkül viszont a cél meghiúsulhat. A szülő szá-mára is megnyugtató lehet, hogy törvényi háttérrel rendelkező, bejelentett regisztrált szerve-zetnél végzi feladatát gyermeke. Az egyéni szociális tevékenységek esetén, mint amilyen va-lakinek az otthonában történő segítségnyújtás (idős, fogyatékkal élő kísérése, számáras történő bevásárlás) esetén a pedagógus felelőssége, hogy akihez a diákok kimennek ne jelenthessenek veszélyt rájuk, a pedagógiai célok csorbát ne szenvedjenek.

Részletek a törvényből (5. §)

5. §

(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagy-korú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

(4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékeny-ségre fordítható idő nem haladhatja meg

a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,

b) tanítási időben a heti hat órát és

ba) tanítási napon a napi két órát.

bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

(5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes ál-tal a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevé-kenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Következtetés:

Az időbeli korlátozása a tevékenységeknek védelmet nyújthat a diákok számára. Fontos, hogy ne ingyen munkaerőként kelljen a tevékenységeket végezni, illetve hogy életkorúknak, egyéni sajátosságaiknak megfelelő tevékenységekbe legyenek bevonva a diákok. Szakközépiskolások esetén a szakma is jelenthet orientációt a tevékenységek kiválasztásánál. A szabályozás annak is gátat tud szabni, hogy az intézmény tömbösítés estén túlzott koncentrációval tudja le a feladatot, ezzel veszélyeztetve a pedagógiai célokat.

Részletek a törvényből (8. §)

8. §

(1) A fogadó szervezet köteles biztosítani

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,

b) a szükséges pihenőidőt,

c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,

d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű fel-ügyeletét.

(2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik

a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és ét-kezésről.(...)

Következtetés:

A fogadó intézménnyel szükséges egyeztetni a tevékenység feltételeinek biztosítását. Mérle-gelés tárgyát képezi, hogy van-e szükség külön szerződés kötésére a fogadó intézményekkel. Ez tisztázhatja az olyan részleteket, mint az utazás, étkezés költségei. Adott esetben ez nem kérdés, de jelenthet problémát a tanórán kívüli tevékenység megszervezésében, kórházi szol-gálat esetén például célszerű, mert ez biztosíthatja, hogy minden szükséges szakmai feltétel: felszerelés, felkészítés, támogatás jelen van a programban.

Részletek a törvényből (9. és 10. §)

9. §

(1) Az önkéntes köteles

a) a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai elő-írások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,

b) a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

(2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtá-sa

a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.

(4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó fi-gyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelem fel-hívási kötelezettségének eleget tett.

10. §

(1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatar-tása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

(2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy

a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,

b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásá-hoz szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletke-ző kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fo-gadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felró-ható magatartásából származott.

Következtetés:

A rendkívüli esetekre való felkészülés a program kialakításakor fontos kell, hogy legyen. A programban résztvevő diákok felkészítésében szerepet kell, hogy kapjon.

1. 6. A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasznála-táról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a fel-adattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal össze-függő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyít-vány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazol-ható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség sze-rint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, ará-nyosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgá-lat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

A következőekben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit segítségül szánjuk a közösségi szolgálat megszervezéséhez. A „Segédlet” egyes fejezeteiben hivatkozunk is néhány konkrét elemre, melyet ajánlunk figyelembe venni a közösségi szolgálat iskolai megszervezésekor.

Szerkesztette: OFI

 

Intézményünk a kötelező közösségi szolgálat teljesítésére a következő lehetőségeket kínálja fel:

  • A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfel-jebb ötórás záró foglalkozást tart.
  • A gyerekek választhatják ki az iskolánk által felajánlott – folyamatosan bővülő - lehe-tőségek közül, hogy milyen tevékenységet akarnak végezni. Természetes arra is lehetőség van, hogy a diákok „hozzanak” fogadó intézményeket, de ebben az esetben meg kell szerezniük az iskolavezetés jóváhagyását.

A következő momentumok a legfontosabbak:

(1) A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei:

a) egészségügyi,

b) szociális és jótékonysági,

c) oktatási,

d) kulturális és közösségi,

e) környezet- és természetvédelemi,

f) polgári és katasztrófavédelmi,

g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.

Az a) pontban meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a b) pontban meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania a tanulót fogadó intézménynek.

(2) Időkeret felosztása:

A közösségi szolgálat teljesítése során, egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő ér-tendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető a tevékenység.

(3) A közösségi szolgálat dokumentálása:

A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:

  • a Tanulói jelentkezési lap, (letölthető itt) amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát,
  • az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az igazolás a tanuló által vezetett napló része. (a napló letölthető itt)
  • az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. (az együttműködési megállapodás letölthető itt).

(4) Térbeli korlátozás:

A közösségi szolgálat az iskola székhelyén vagy a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg.

A Debreceni SZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma Iskolai Közösségi Szolgálat lebonyolításáról szóló Szabályzata letölthető itt.

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!       felveszem a kapcsolatot

×
Piacképes szakmákkal Téged is várunk!